Ugye jól esik az, ha az életünk férfiai különösen figyelnek ránk, ha virágot hoznak nekünk, ha bókolnak, csókolnak, kedveskednek, szeretnek.
Jó, hogy van ez a nap, a tavasz elején, amikor azok a férfiak is figyelnek ránk, akik nap mind nap kevésbé szoktak, viszont ugyanebben az időben egyetértek azzal a hölggyel, aki azt mondta, hogy őt és a családját nem érdekli a nőnap. Ő nem kap ilyenkor virágot, őt máskor, lepi meg virággal a férje.
Kell az, hogy udvaroljanak nekünk a férfiak, hogy romantikusak legyenek néha, hogy meglepjenek, hogy érzékenyek legyenek... így tudjuk igazán nőknek érezni magunkat.
A barátaimmal együtt voltunk kinn az este, viszont az első perctől a lányok az asztal egyik sarkán gyűltek össze, a fiúk meg a másik felén.
Ennek ellenére, jó volt tudni, hogy ott vannak, értünk vannak és még kedvesen sorsot is húznak, hogy ki kinek adja a virágot :)
A diákjaim is kedveskedtek, az irodám kivirágzott :)
És most várom a holnapi napot, hogy újra igazi nőnek érezhessem magam azzal a férfivel, aki a legtöbbet, a legszebbet adja nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése