2016. január 6., szerda

A.

Öt hónap telt el azóta, amióta utoljára bejegyzést írtam.
Pedig ez a blog azért született, hogy minden olyan verset, dalt, történetet, fontos életeseményt megörökítsen, amit sohsem akarok elfeledni.
Ez alkalommal egy nagyon fontos életesemény volt az, ami igazából távol tartott a blogtól és az írástól.
Kérdeznéd, hogy vajon mi volt az a szőrnyű esemény, amit nem szeretnék újraolvasni, vagy említést tenni róla. De ne gondolj rosszra, csakis a legnagyobb jóra, ami ember életében bekövetkezhet és radikálisan megváltoztathatja életét: egy gyerek születése, a testvérem kislányának a születése.
Engem is nagyon meglepett, hogy ennyire el tudott varázsolni, magával tudott ragadni a szó legszebb értelmében, és a legörömtelibb módon, úgy, hogy minden szabad percemet vele akartam tölteni, sokszor csak figyelni azt, ahogyan alszik.
Igen, nagy öröm volt, nagy az öröm most is, olyannyira, hogy nem is volt időm megosztani azokkal az emberekkel, akik távoliak, de ezt a blogot olvassák.
Nálam a tavaly ősz kisbaba illattal, meleggel és melegséggel, és a rózsaszín sokfajta árnyalatával kezdődött. :)
És azóta tart... kibővülve mosolyokkal, játékkal, hosszú sétákkal, néha hangos sírással és békés alvással.

Drága A.
Ha majd 10 év múlva blogot fogsz olvasni, akkor üdvözöllek itt Téged.
Örülök, hogy a családunkat választottad :)
Drága Testvérem neked pedig minden gratulációm és szeretetem!