2010. szeptember 30., csütörtök

Lévai Katalin: Vörös szőnyeg



A nyaralás egyik ajándéka ez a könyv volt. Nagy mohósággal el is kezdtem olvasni még Balatonon, gyorsan be is fejeztem. Tetszenek a Lévai Katalin könyvek nekem. Amikor olvasom őket, mindig kedvem támad nekem is írni.
Még nem fogtam neki, de talán nekem is lesz egyszer egy regényem... Nőkről, férfiakról, szerelemről, beteljesülésről, vágyakról :)

Ősz(i)

Dal a filmből



You're stuck on me and my laughing eyes
I can't pretend though I try to hide - I like you
I like you.

I think I felt my heart skip a beat
I'm standing here and I can hardly breathe - you got me
You got me.

The way you take my hand is just so sweet
And that crooked smile of yours it knocks me off my feet

Oh, I just can't get enough
How much do I need to fill me up.
It feels so good it must be love
It's everything that I've been dreaming of.
I give up. I give in. I let go. Let's begin.
Cause no matter what I do,
Oh (oh) my heart is filled with you.

I can't imagine what it'd be like
Living each day in this life - without you.
Without you.
One look from you I know you understand
This mess we're in you know is just so out of hand.


I hope we always feel this way (I know we will)
And in my heart I know that you will always stay

Oh, I just can't get enough
How much do I need to fill me up.
It feels so good it must be love
I give up. I give in. I let go. Let's begin.
Cause no matter what I do,

Oh (oh)
You got me. You got me.
Oh (oh)
You got me. You got me.

Ez a dal nagyon tetszett a filmből. Találó.

A hét filmje :)

A héten néztem meg ezt a filmet, kellemes társaságban. Elég jó... Amikor a lányoknak kedve támad nagyon csajos filmet nézni, ez a tökéletes választás. Na de egy pasi is kibírhatja... :) Tudok rá példát, hogy nem halt bele ennek a filmnek a megnézésében. :)

Egy dolgot még elmondanék. Lányok, akik most ezt olvassátok, ne nézzétek meg az alábbi előzetest, mert minden benne van, amit tudni kell, mondjuk úgyis ki lehet találni, már a film elejétől, hogy mi lesz a vége, de mégis... Ha meg akarjátok nézni a teljes filmet, akkor ne nézzétek meg ezt az előzetest:)

2010. szeptember 24., péntek

Múlt hétvége.



A múlt heti buli egyik jó dala. A megszokott helyet és egyformaságot egy kicsit feldobta Shakira :))

A múlt héten volt...

Ranschburg Jenő A család, harcmező és békesziget című előadása a Mesterkurzus előadássorozat keretén belül.
Nagyon jó előadás volt!
Sokáig el lehetne hallgatni az ilyen jellegű előadásokat.

én...ma...

Amikor a pillangó megmozdítja a szárnyát, fuvallat száll az egész Föld körül; amikor porszem esik a földre, az egész bolygó egy kicsit súlyosabb lesz, és ha lábaddal toppantasz a Föld kissé eltér a pályáról. Amikor nevetsz, körben terjed a vidámság, mint a tóban a vízgyűrűk, és amikor szomorú vagy, sehol senki nem lehet igazán boldog.
(Norton Juster)

2010. szeptember 23., csütörtök

Szeptember morn



Legyen ez a mai nap dala. Szép szeptemberünk van. Ma különösen tetszett a reggel. Szépen sütött a Nap, jó volt napsütésben munkába sietni, még akkor is, ha kicsit hideg volt. A délutánok is igazán szépek. Nem olyan rossz ez az ősz :)

Antique




“Gyűjtjük az adatokat, dolgokat, embereket, ötleteket, “mélyenszántó tapasztalatokat”, anélkül, hogy megértenénk lényegüket… De néha eljönnek más idők is. Amikor megálljt parancsolunk magunknak.
Nyugodtan elüldögélünk valahol. Elveszünk egymásra rakódott emlékeink halma alatt. Figyelünk, és meghalljuk, amint egy másik világ halk szellői susogni kezdenek.” (James Carroll)

2010. szeptember 17., péntek

Katie Melua: The Flood



Broken people get recycled

And I hope that I will sometimes be thrown off the pathways


What I thought was my way home

Wasn't the place I know

No, I'm not afraid of changing,

Certain, nothing's certain

What we own becomes our prison

My possessions will be gone

Back to where they came from



Blame

No one is to blame

As natural as the rain that falls

Here comes the Flood again



See the rock that you hold onto

Is it gonna save you

When the earth begins to crumble?

Why'd you feel you have to hold on?


Imagine if you let go


Blame

No one is to blame

As natural as the rain that falls

Here comes the Flood again



Flush away the weight that pulls you down

Light the ways that freed from the dust



(Flush away the weight that pulls you down)

Don't trust your eyes

It's easy to believe them

Know in your heart

That you can leave a prison




(Light the ways that free from the dusk)

Don't trust your mind

Its not always listening

Turn on the lights

And feel the ancient rhythm



Don't trust your eyes

It's easy to believe them (no one is to blame)

Know in your heart (as natural as the rain)

That you can leave your prison (here comes the Flood again)



Blame

No one is to blame

As natural as the rain that falls

Here comes the Flood again

2010. szeptember 16., csütörtök

Elliott Yamin: Wait for you

Várakozás

Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.
(Paulo Coelho)

2010. szeptember 13., hétfő

2010. szeptember 12., vasárnap

Szeptember




KÁNYÁDI SÁNDOR: VALAMI KÉSZÜL

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelõre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bõrét nem félti,
és a szellõ is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csõsz ül:
Nézd csak a tájat,
de szépen õszül.



Pilinszky János: Őszi vázlat

A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.







Paul Verlaine: Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.
S én csüggeteg,
Halvány beteg,
Míg éjfél
Kong, csak sírok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél.
Óh, múlni már,
Ősz! Hullni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...
/Tóth Árpád műfordítása/






2010. szeptember 10., péntek

Rohanás-Pihenés

Vannak dolgok ebben az életben, amiket nagyon nem szeretek...vannak emberek, akiket nem szeretek és vannak állapotok, amiket inkább eltüntetnék az életemből.
A napokban, azaz már a szabadságom vége óta nagyon el vagyok foglalva, rohanok nap mint nap, és az az érdekes, hogy ha lenne is egy szabad délutánom, délutánunk, beszervezek egy baráti találkozót, egy játékpartyt és hasonlókat...punnyadás helyett.
A fent említett nem-szeretem dolgok listája nem teljes. Azt sem szeretem, ha sok ideig semmit sem csinálok, elvesztegetett időnek érzem azt, de most be kell ismerjem magamnak is, hogy a sok rohanásban néha meg kell állni úgy, hogy a test is, a szellem is, a lélek is kicsit megpihenjen.
Nagyon vártam ezért már a hétvégét. Egy heti nagyon kemény munka fáradalmait kell kipihennem. Csütörtök este, a hét leghosszabb napja után forró habfürdővel próbáltam ellazulni a napi futás, stressz és fáradtság alól, sajnos kevés eséllyel. Bár testem nagyon fáradt volt és jól esett a habos vízben ellazulni, belül mintha ezer gépezet és ezer szál futott volna még. Egyszerüen nem kaptam a helyem...mintha kettészakítottak volna, egyik felem tenni akart, másik felem nem tenni...
Éjszaka viszont már túlságosan fáradt voltam, hogy tovább müködjön a gépezet, ezért ahogy lefeküdtem, reggel pont abban a testhelyzetben ébredtem és kibírtam egy újabb napot. :)
És ma kezdődött minden előlről. Egyik új orvos-tanár kollega, aki ma látott először munkában, így vélekedett a rohangálásomról, munkámról: ...hát igen, lehet ezt csinálni, csak nem fehér ingben... ide egy poló kell. (ugyanis ma fehér ingben rohantam át a felvételit, a tanári gyülést-és még a tintától sem mentődött meg...szegény)

Késő van most már, az éberségem kezdi feladni. Abbahagyom. Holnap folytatom, kiírom magamból azt a tintát, ami az ingemre folyt, nem volt sok, de úgy látszik segített... :)

Ha holnapig nem szárad meg, még írok :D

2010. szeptember 7., kedd

Wass Albert: Szívpalota titka

Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepében van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.

A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.

Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítana:
zokog, zokog a csontvázembered.)

Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!

Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
minden palotában egy fekete szoba.

2010. szeptember 1., szerda

Vége van a nyárnak...

Még csak most jöttünk haza a napsütötte Balatonról és máris beköszöntött az ősz, ma rendesen fázott a szoknyám :)
Nem szeretem az őszt... az esős, hüvős, szomorú őszt, de eldöntöttem, hogy arra fogok most jobban figyelni, ami szép, vagy szép lehet ebben az évszakban is :)
Még nem vettem semmit észre, de igyekszem :))