2010. november 9., kedd

hétvégi út

És úgy is volt, sokat ígért még a pénteki nap: volt benne találkozás, szerelem, utazás, jó zene, finomságok, kívánságok.

Kedves kis keresztfiam rózsacsokorral lepett meg, megelőlegezve a szülinapomat. Nagyon aranyos volt. Jó volt látni őt, hallani minden mondatot, amit kitalál, a huncutkodásain kacagni.
Találkoztam olyan emberekkel is, akikkel nagyon ritkán látjuk egymást, viszont egyfajta szerződésünk van egymással, kedvesen fogadta, szinte meg sem ismerve.

Aztán jött a hazautazás. Érdekes, hogy bekövetkezik egy idő az ember életében, amikor az egyedüli otthona mellett kap még kettőt és akkor ezután három helyre mondja azt, hogy haza.
Én is így vagyok. Haza a szüleimhez, haza a barátomhoz és haza hozzánk:)
Most haza a barátomhoz mentünk, az úton jó zenét hallgatva és csodálva az őszi tájat.
Szeretek odahaza is menni, még akkor is, ha nagy a hideg, még akkor is, ha messze van, mert mindig találok valamit, ami új, ami jó, ami lehet itthon nincs.
Igazi szép hétvégénk volt, meleggel, napfénnyel, jó hangulattal.

Ami különös és szép volt a hétvégében, az egy számomra ismeretlen lány hangja, aki nagyon nagyon szépen énekelt. Elbűvölt :)
Sokat csodáltam őt :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése