2012. június 18., hétfő

Tompa László: Ég és föld közt



Ég és föld közt végtelenhez végtelent fűz a kötél -
Nosza lelkem, lenti gondnál fent lebegni többet ér.

Égi ponyva magasából zeng a hívó üzenet -

Nos - merész nem tétovázik - hamar oda röppenek!

Égi ponyva magasában az Atyának trónja áll -

Bölcs homloka közelében egy az élet és halál!

Vágytól ő nem zaklatott, bús, nem tévesztik látszatok -

Megnyugodva: magam ellen itt magam se lázadok.

Csak bólintok közbe-közbe, míg mulatván az öreg:

Kométákkal elkomázik, csillagokkal elcseveg.

Majd (hogy attól is viduljon, s szánja földi híveit)

Csillagok közt megcsillantom csillaglelkem színeit.

S így tovább - mind magasabbra - nincs nehézség, nincs határ -

Érzem: tüstént ott leszek, hol minden titok kulcsa vár...

S ott is lennék, s nem sározhat többé földi pocsolya -

Csak ne csalna vissza mindig
Valakinek kedves arca, szívig ható mosolya!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése