Amikor megépült a barátnőmék háza és már szinte szinte lakni is lehetett benne, meglátogattuk őket. A decemberi ünnepek környékén történt ez, pontosabban Karácsony után.
Szilveszterezni mentünk, de még előtte gyorsan lefestettünk egy szobát, felszereltek a fiúk egy-két csillárt, berendeztük a szobákat és akkor kész is lett a ház a szilveszteri bulira.
Elég sok munka volt, de jókedv is volt mellette, barátság, meleg, egy édes kiskutya, akit az Angyal hozott, sör a fiúknak, finomságok nekünk.
Ez két évvel ezelőtt volt.
Decemberben, Mikulás napján, újra B. barátnőmnél voltam. Ajándékot hozott a Mikulás mindkettőnknek, együtt vacsoráztunk, filmeztünk, jó hangulat volt.
Másnap pedig azt a sok mindent, amit gondosan elrendeztünk ezelőtt két évvel, most szép alaposan összepakoltuk. Elköltöznek onnan egy időre és azért volt szükséges mindent összeszedni, mert bérlők fognak ott lakni.
Két napig dolgoztunk B-vel az összepakolással.
Érdekes volt felismerni azt, hogy a nagyon fontos eseményeknél valahogy mindig ott tudtam lenni, még ha egy másik országról volt szó, akkor is.
Beköltözésnél, kiköltözésnél...
Egy dolog szomorít el egy picit, hogy Németország sokkal messzebb van, mint Magyarország és attól félek, hogy lemaradok az ilyen és hasonló pillanatokról.
Vagy megismerkedek egy újabb várossal? Messzebb utazom majd időnként mint eddig?
Én mást nyelvet hallgatok majd?
Ki tudja?
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése