Újra találkoztunk.
Nem is tudom, miért nem került eddig még blogbejegyzés erről a momentumról.
Pedig fontos volt.
Olyan sok érdekes pillanat, aminek nem szabad elvesznie:
rég nem látott emberekkel való találkozás,
a Teleki Tékában szervezett csodálatos műsor meghallgatása,
a Kővirág együttes zenésített versei,
a régi osztályteremben tartott oszi óra izgalmas pillanata,
az az érzés, hogy az osztályterem sokkal kisebb, mint pár évvel ezelőtt,
a régi helyeink elfoglalása, az élmények megosztása,
az udvaron az a viccesebb hangulat, amit mindig meg tud teremteni egy-két ember az osztályból,
az after party :)
a tánc, azokkal a jól ismert emberekkel, akik mindig fontosak lesznek,
az éjszakába nyúló beszélgetések,
a hiányzók elemlegetése,
a nosztalgiázás...
találkozunk... azt hiszem télen :)
FARKAS ÁRPÁD: A HÉT TÖRPE
Egymásra rakva
virágok, kések;
megyek az ősznek,
megyek a télnek.
Félholtra álmodott,
őrizett jonhom
késeknek érzem
virágnak mondom.
Semmiből építnem,
mértékkel hinnem –
hét törpe éber
az idegeimben.
Ácsolják mosolyom,
düheim pányván,
szikrázik szívemben
hét pici csákány.
Sebaj, ha kitetszik:
göcög az ének,
foga fehérje
Hófehérkének...
Kimarjult szemmel
ne kéne látnom
kincsekkel való
elároklásom!
Dolgos tüdőmet
többel, jobbal,
szálló madarat
sippal, dobbal,
késeket virágok,
virágot a kések...
Megyek az ősznek,
megyek a télnek.
(1980)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése