The piano

Great film, great music!

Az én magnóliáim

Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
(Wass Albert)


Élt egyszer régen egy férfi, aki imádta a virágokat. Napokat tudott eltölteni azzal, hogy kisétált az általa oly becsesen gondozott kertjébe, és csodálta virágai szépségét. Egy nap azonban olyan virággal találkozott, ami más volt, mint a többi. A férfit földre terítette a virág lenyűgöző látványa, nem tudott szabadulni attól a félelmetes érzéstől, hogy lesz majd idő, amikor elveszíti a virágot. Odasétált a virághoz, és egy apró mozdulattal elszakította gyökerétől, majd a nappaliban lévő vázájába helyezte, hogy mindig vele legyen féltett és szeretett virága. A virág azonban idővel elhervadt, a férfi szomorú lett, mert ráébredt, hogy azzal, hogy magáénak akarta a virágot, megfosztotta őt szabadságától, és bár így egy rövid időre csak az övé volt, de végül mégiscsak elszakadt tőle. A férfi tudta, hogy soha nem kaphatja vissza virágát, mert az meghalt. Egész életét abban a magányban élte le, amit saját maga okozott magának. Többé egy virág sem tetszett neki, mert egy sem volt ahhoz fogható, akit ő szeretett.
(Tihanyi Márk)


Életet kaptál; kötelességed (és mint emberi lény, jogod is), hogy találj valami szépséget ebben az életben, nem számít, milyen csekélységről van szó.
(Elizabeth M. Gilbert)



Mert szép a világ, úgy találom
s a rút csupán a szépnek árnya;
mert szép a világ, mint egy álom,
mint egy istennek hajnalálma.
(Babits Mihály)

A gyergyószentmiklósi Húsvéti szokásról 2011-ben

A feltámadás napján a katolikus egyháztagok ünnepléséhez különböző szokások fűződnek.
Jellegzetes szokás a feltámadási körmenet szombat estéjén.
Ezt ablakból lestem meg. Hosszú sorokban, gyertyákkal a kezükbe vonultak a templom felé a hívek. Meghitt pillanatok voltak még a távolból is.

Aztán vasárnap, húsvét első napján hajnalban felkeltünk és elindultunk a Szent Anna kápolna felé. Ezelőtt 70 évvel alakult ki ez a szokás. A feltámadásról szóló misét ott hallgatták meg a hegyen, miután a keresztutat végigjárták.
Ma már nincsenek meg a keresztek, csupán az út elején, az első kereszt, de azóta is ugyanúgy mennek, azok az emberek, akik nem sajnálják a fáradságot, a korán kelést, akiknek fontos, hogy a megváltásért ők is tegyenek 'pár lépést'.
Másfél órában telik az út, de mi 5 órakor indultunk és 6 órára érkeztünk meg.

Amikor megérkeztünk a kápolnához, akkor szokás szerint megkerültük háromszor, aminek az a jelentősége, hogy a gondolatait az ember szedje össze és a nehéz út után kicsit pihenjen meg.

Fél 7kor kezdődött a mise, ami ételszenteléssel folytatódott és a két himnusz eléneklésével zárult.
Szép volt, még ha el is vitte egy kicsit a szél a hangunkat.

A Nap is felkelt és beragyogta a kápolnát, az embersereget, a feltámadást.


Lefele jövet borsika avagy boróka fenyőágat törtünk és a közeli elhunyt rokonoknak tettünk a sírjaikra.

Otthon már várt a húsvéti reggeli: sonka, bárány, tojás és még sok minden más.

Már 5 éve tartom ezt a szokást. Azok az emberek, akikkel évről évre találkozom, szerintem már hiányolnának, ha nem lennék ott. :)

Álom

Az éjjel a U2-val és ezzel a dalukkal álmodtam. Nem voltam ott, a lány helyében, de nagyon szépen hallottam a With or without you-t. :) Nem emlékszem ezenkívül a részletekre... pedig legtöbbször nagyon részletesen fel tudom idézni az álmaimat.
Úgy látszik, ha híres emberekkel álmodom, akkor a részletek elvésznek valahol az álmok útján :)

Szép álmokat :)

2011. április 22. Nagypéntek

Reményik Sándor: KEGYELEM

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal-
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

2011. április 21. Szabadság előtti est barátokkal

5 éve már, hogy minden Húsvétkor elutazom.
Utazásunk előtti este feljöttek a barátaink egyet fagyizni, egyet beszélgetni.

N. meglepetéssel készült, mindenki kapott ajándékba finomságot és játékot egyben :)
Sokáig azon szórakoztunk, hogy ki mit kapott, majd a szoba úgy tele lett játékkal, mintha legalább 2 kisgyerekünk is lett volna a házba.

Mindenkinek jó volt a hangulata.

Aznap takarítottam és olyan jó volt a friss, tiszta házba barátokat fogadni.
Szeretem az ilyen estéket.

2011. április 21. Nagycsütörtök.

Dsida Jenő: Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek,
s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem
a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt, és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indul
végzetes földön, csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis, szembe sorssal,
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek.
A sűrű füst, mint roppant denevérszárny
legyintett arccul.
Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem. Szerettem volna
néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt, és hideg sötét volt....
Péter aludt, János aludt, Jakab aludt,
Máté aludt, és mind aludtak....
Kövér csöppek indultak homlokomról,
és vigicsurogtak gyűrödt arcomon....