"Egy napon észrevettem, hogy szeretem. Miért? A kérdés érdekelt, mert
ostoba volt, s a tetejébe megválaszolhatatlan. Iparkodtam felelni a
kérdésre. Így feleltem: szeretem... másképp, mint a többit, másképp,
mint mindenkit előtte... Valami van benne, ami számomra elmondhatatlanul
ismerős. Mintha egyszer már együtt lettünk volna kígyók és Luciferek
között, nagyon régen, a Paradicsomban."
(Márai Sándor)
Ma... 7 éve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése