2012. július 3., kedd

Az Óperenciás tengeren is túl...


Az "Óperenciás tengeren is túl", egy állandósult szókapcsolat, mesei sztereotípia, népmesei szólás = valahol nagyon messze, a kézzelfogható, hétköznapi világ határain túl.
Egyike legtöbbet vitatott kifejezéseinknek. Megfejtését, tér- és időbeli lokalizálását nagyon megnehezítette az, hogy Óperencia (az ausztriai Ober Enns tartomány) közelében nincs tenger. Meséink valószínűsíteni látszanak azt a feltevést, hogy azoknak a katonáknak a számára, akik itt állomásoztak, az Óperenciás tengert a salzkammerguti tavak jelentették.

Ámi Lajos tulajdon meséi alapján összeállított világképe a többi konkrét ’nagy víz’-re vonatkozó elképzelést is valószínűvé teszi. Eszerint a szárazföldet mindenünnen tenger veszi körül, nemcsak a szélein, de alattunk és felettünk is egyetlen összefüggő víztömeg van. Ha viszont az ’Óperenciás tenger’-t tréfás, makaronikus kifejezésnek fogjuk fel, hiszen mellette gyakran ilyen hazugságmesébe illő kifejezések szerepelnek: „ az Óperenciás tengeren is túl, ahol a tetűt s a bolhát rézpatkóba verték, hogy a súlyba s a fenébe meg ne botorkázzék”, „az Óperenciás tengeren is túl, volt egy kidűlt-bedűlt kemence, melynek egy csepp oldala sem volt, mégis annyi pogácsa megsült benne, hogy egy meztelen cigánypurdé a kebelében mind elvitte…” stb., – akkor a különböző elvont fogalmakból alkotott deákos szócsinálmányokkal kapcsolatos feltevések sem látszanak valószínűtlennek.

Irod. Steuer János: Tibériás Tenger, Óperenciás tenger, Bergengócia (Magy. Nyelvőr, 1886); Dömötör Sándor: Az Óperenciás tenger és a valóság (Magy. Nyelvőr, 1948); Erdész Sándor: Ámi Lajos mesemondó világképe (Ethn., 1961).

SZÓBONCTANA:

ÓPERENCIÁS tenger – Az NC párossal alkotott szavak majd mindegyike játékos értelmű. Ebből látszik, hogy nem létező tenger, hanem csak elvont mesebeli, irdatlan nagy távolságot érzékeltető térség. Az ÓPERENCIÁS tenger, ÓRIÁS tenger, mint akadály legtöbb esetben csak a próbatétel felé haladva említtetik meg. Az ÓPERENCIÁS tenger nem az események színtere, hanem inkább elválaszt azoktól. Az ÓPERENCIÁS tengeren az Ó(pe)R (enc)IÁS segítségével jut át a mese főhőse. Esetenként nagy madár REPíti, ó/PER/encia/díti át. A PER nagy kört is jelent: PEREN – körön. A próbatétel annak túlsó PARtján, PEREméN történik. A hős átjut rajta. Az ÓPERENCIÁS kezdő Ó hangja, a csodálkozás, a döbbenet, a vágy hangja. Az ÓPE – víz, az ERE az EREdés, indulás. A REN gyök a RENgeteg mélység és szélesség. Az ENCIÁS szóvég rejtélyességben némileg hasonló a garabONCIÁS vélt természetfelettiségéhez.
Az ÓPERENCIÁS szónak, az ÓPERENCIÁS tengernek semmi köze az osztrák OBER-hez és ENNS-hez. Akkor sem, ha kétszáz éve valaki közismert személy ahhoz hasonlította. Viccnek jó, mesének, eredetnek nem. A magyar népmesék képei sok valaha megtörtént dolgot leírók. Az ÓPERENCIÁS tenger ősrégi megfogalmazás, és az ősi magyar népmesék letagadhatatlan tartozéka. A magyar népmesekincs nem száz-kétszáz éves, hogy az OBER ENNS helyet kapjon benne. Az ÓPERENCIÁS tenger fogalma oly régi, mint a parány helyre sűrített erő titkának gondolata a Hüvely Matyi, Babszem Jankó, A két borsszem ökröcske című mesékben.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése