John Lennon születésnapja

Program

A Kulcs Szociálpedagógusok Egyesülete és a Maros Megyei Könyvtár szervezésében tovább folytatódik a Párbeszéd a nevelésről című kerekasztal-beszélgetéssorozat. Immár harmadik alkalommal várják mindazon szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat és diákokat, akiket érdekel a gyerekközpontú nevelés.
A beszélgetéssorozat meghívottai óvónők, tanítónők, tanárok, pszichológusok, iskolai tanácsadók és logopédusok lesznek, akik szívesen osztják meg tapasztalataikat, és válaszolnak a felmerülő kérdésekre.

A legközelebbi találkozás október 5-én, kedden este 6 órakor lesz a Maros Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtár részlegén (a Kultúrpalota főtér felőli bejárata mellett).
A találkozás témája egy nagyon aktuális problémát érint: hogyan alakítsunk ki egymást támogató, sikeres pedagógus-szülő kapcsolatot? Milyen egy jó szülőközösség? Hogyan szervezze, tervezze az szülői értekezleteket a pedagógus?
A találkozás házigazdái: Gábor Júlia, a Kulcs Egyesület részéről és Csíki Emese osztályvezető könyvtáros. Meghívottak: marosvásárhelyi tanítók és óvónők, dr. Kádár Annamária pszichológus.

A találkozóra szívesen várunk minden érdeklődőt (szülőt, pedagógust), és kérjük, hozzák magukkal tapasztalataikat, ötleteiket, kérdéseiket is. A belépés ingyenes.
A programot a Maros Megyei Tanács támogatja.

Gábor Júlia, programfelelős

Caramel: Lélekdonor

Megszerettem ezt a dalt...

Ingrid Michaelson-Everybody

Önbizalom

Ha elhiszed, hogy legyőztek - legyőztek.
Ha elhiszed, hogy nem mered - nem mered.
Ha győzni akarsz, de azt hiszed, nem győzhetsz,
Csaknem biztos, hogy nem te leszel a győztes.
(...)
Az élet csatáit nem mindig
Az erősebb, gyorsabb nyeri,
És előbb-utóbb az győz,
Aki, hogy győzhet, elhiszi.
(Walter D. Wintle)

Gondolj úgy vágyad tárgyára, mintha már a sajátod lenne. Tudd, hogy meg fog érkezni, ha eljön az ideje. Hagyd, hogy így legyen. Ne aggodalmaskodj miatta. Ne gondolj a hiányára. Tudd, hogy a tiéd, hogy hozzád tartozik, hogy már most a birtokodban van.
(Robert Collier)


Nagyon fontos, hogy miként állunk hozzá a dolgokhoz. Olyan sokszor tapasztaltam azt, hogy ha stresszelek egy helyzet miatt, és csak negatív dolgok jutnak eszembe róla, akkor olyan is lesz, úgy valósul meg, viszont, ha pozitívan állok hozzá, akkor biztosan úgy is alakul.
Néha lerántanak magukkal a rossz gondolatok, ez igaz, de ha eléggé erősek vagyunk, akkor csakis mi győzhetünk.

Olyan sok mindent szeretnék elérni az életben, és úgy gondolom, hogy az önbizalom az alapja az egésznek. Minden sikerülhet, ha igazán akarjuk. És ez annyira jó!!!
:)

Vasárnapi kosármeccs egy képben :)

Idősek világnapja

Október 1-én volt az idősek világnapja. Az egyik nagyon kedves ismerősöm, barátom, ünnepséget szervezett egy idős csoportnak. Megható előadás volt verssel, tánccal, köszöntővel.
Két szép verset olvashattok lennebb.

Óbecsey István
SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET


Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat-
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket-
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket

Símogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket,
Adjatok nekik szeretetet.
Szenvedtek ők már elegetet,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket

Ne tegyétek őket szűk odúkba,
Ne rakjátok őket otthonokba.
Hallgassátok meg panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket


Ők is sokat küzdöttek értetek,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
Ők is elfogadtak titeket,
Mikor Isten közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket


Ha majd az örök szeretet
Elhívja őket közületek,
Ti foglaljátok el a helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.


Túrmezei Erzsébet: A LEGNAGYOBB MŰVÉSZET

A legfőbb művészet, tudod mi?
Derűs szívvel megöregedni!
Tenni vágynál, s tétlen maradni,
igazad van, mégis hallgatni.
Soha nem lenni reményvesztett.
Csendben hordozni a keresztet:
Irigység nélkül nézni másra,
ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,
s hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segítni tudtál régen,
bevallani alázattal, szépen,
hogy arra most már nincs erőd,
nem vagy olyan, mint azelőtt.
Így járni csendesen, vidáman
Istentől rádrakott igádban.

Mi adhat ilyen békét nékünk?
Ha abban a szent hitben élünk,
hogy a teher, mit vinnünk kell,
örök hazánkba készít el.
Ez csak a végső símítás
a régi szíven, semmi más.
Eloldja köteleinket,
ha e világ fogvatart minket.

Teljesen ezt a művészetet
megtanulni nehezen lehet.
Ára öregen is sok küzdelem,
hogy a szívünk csendes legyen,
s készek legyünk beismerni:
Önmagamban nem vagyok semmi!