Vágytam már a magasságra, vágytam arra, hogy valami fenségest lássak, tapasztaljak.
Én mindig úgy vagyok, hogy ha nagyon vágyom valamire, nem számít az, hogy áldozatot kell kozni érte, hogy meg kell izzadni, el kell fáradni. Nem is éreztem, hogy nehéz lenne az út felfelé. Hajtott a kíváncsiság, a mélységes csodálat, és minden egyes lépés után újra meg újra rájöttem, hogy milyen szép világunk van, mennyi mindent tud nyújtani, ha képesek vagyunk meglátni azt.
Az út felfelé hosszú volt és meredek: Néha egyedül mentem, néha pedig vittelek magammal, hogy lásd te is a hegyet, amit úgy szeretsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése