A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Történetek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Történetek. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 20., hétfő

Filmajánló

Ha valami igazán megrázó, felemelő, csodálatos filmet akarsz megnézni és lelkileg is felkészültél mélységeket és magasságokat megélni két óra alatt, akkor nézd meg (eélőzetes nélkül).

Van még különleges ember a világon!

2015. július 1., szerda

Eskü

"Mert ahová te mégy, oda megyek én is, és ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled."
(Ruth 1:14-17).

Ennél többet nincs mit mondani... Csodálatos nap volt. Így éltük meg mindketten.
Megnyugodva, boldogan, együtt.

20.6.15

At least we stole the show!



Darling, darling, oh, turn the lights back on now
Watching, watching, as the credits all roll down
Crying, crying, you know we're playing to a full house, house

No heroes, villains, one to blame
While wilted roses filled the stage
And the thrill, the thrill is gone
Our debut was a masterpiece
But in the end for you and me
Oh, the show, it can't go on

We used to have it all, but now's our curtain call
So hold for the applause, oh
And wave out to the crowd, and take our final bow
Oh, it's our time to go, but at least we stole the show
At least we stole the show
At least we stole the show
At least we stole the show
At least we stole the show

At least we stole the show

12.6.15

2014. október 15., szerda

9

Október tizenharmadika volt. A vonatállomáson vártam Őt. Semmit nem mondott, amikor megpillantott. Szorosan magához ölelt és megcsókolt. Abban a pillanatban minden benne volt: szenvedély, szerelem, rejtelem, félelem, szárnyalás, vágy, odaadás, hazatalálás, megnyugvás.
Kilenc évvel ezelőtt már téged választottalak!
Köszönöm ezeket az éveket, ezeket az érzéseket!

2014. június 30., hétfő

Love Life!

"What's your favorite thing about your mother?"
"She loves life more than anyone I've ever known. I hope she doesn't mind me telling you this, but recently she's had some health problems. And her health got so bad at one point, she called me and said: 'I was starting to wonder if there was any reason to go on. But then I had the most delicious pear!'"


Humans of New York
https://www.facebook.com/humansofnewyork


2014. február 6., csütörtök

életünk. életeink.

Ha van kedvetek olvassátok el. Szerintem nagyon érdekes!
Érdekelne az is, hogy mit gondoltok, szerintetek mi az élet értelme?

Andy Weir: A tojás

Épp hazafelé tartottál, amikor meghaltál. Autóbaleset történt. Nem annyira különös, mégis végzetes baleset. Magad mögött hagytál egy feleséget és két gyereket. Fájdalommentes halálod volt. A mentősök mindent elkövettek, hogy megmentsenek, de mindhiába. A tested olyan sérüléseket szenvedett, hogy jobb is volt így, higyj nekem.
"Mi... mi történt?" – kérdezted. "Hol vagyok?"
"Meghaltál" – közöltem tárgyilagosan. Nem volt értelme a finomkodó szavaknak.
"Volt ott egy... egy teherautó, ami megcsúszott..."
"Ja" – mondtam én.
"Meg... meghaltam?" 
"Igen. De ne érezd magad rosszul emiatt. Az emberek meghalnak" – válaszoltam.
Körbenéztél. A semmi vett körül. Csak te és én voltunk ott.
"Mi ez a hely?" – kérdezted. "Ez lenne a túlvilág?"
"Többé kevésbé" – válaszoltam.
"Te lennél Isten?" – kérdezted.
"Aha" – feleltem. "Én lennék Isten."
"A gyerekeim... a feleségem..."
"Mi van velük?"
"Velük minden rendben lesz?"
"Ez igen" – szóltam. "Csak most haltál meg, de a legfőbb gondod a családod. Ez jó dolog."
Lenyűgözve néztél rám. Lehet, nem úgy néztem ki, mint ahogy Istent képzelted. Úgy néztem ki, akár egy átlagos ember. Vagy esetleg, nő. Talán egy homályos körvonalú alak voltam csupán. Mindenesetre inkább hasonlítottam egy gimnáziumi nyelvtantanárra, mint a mindenhatóra.
"Ne aggódj" – mondtam. "Minden rendben lesz. A gyermekeid szemében mindig a tökéletes apa képében fogsz tündökölni. Nem volt idejük megvető érzelmeket táplálniuk irántad. A feleséged kívülről sírni fog, de legbelül titkon megkönnyebbül majd. Az igazat megvallva, a házasságod már szétesőben volt, de ha ez vigasztal, a feleségednek nagy lelkiismeretfurdalása lesz a megkönnyebbülés miatt."
"Ó" – mondtad. "És most mi fog történni? Megyek a menyországba vagy a pokolba vagy valahová?"
"Egyikbe sem" – feleltem. "Reinkarnálódni fogsz."
"Á" – mondtad. "Szóval mégis a hinduknak volt igaza?"
"Minden vallásnak igaza volt a maga módján" – válaszoltam. "Sétálj egyet velem."
Követtél, ahogy átléptünk az ürességen.
"Hová megyünk?" – kérdezted.
"Valójában sehová" – mondtam. "Csak jó sétálni, miközben beszélgetünk."
"De akkor most mi a lényeg?" – kérdezted. "Amikor majd újra megszületek, csak egy üres lap leszek , nemde? Egy kisbaba. Az összes eddigi élményem, tapasztalatom és a tettek, amiket ebben az életemben elkövettem, már nem fognak számítani?"
"Ez nem egészen így van!" – válaszoltam. "Benned van minden tudás és tapasztalat, amelyeket az eddigi életeid során megszereztél. Csak most épp nem emlékszel rájuk ."
Megálltam, és a válladra tettem a kezem. "A lelked sokkal nagyszerűbb, gyönyörűbb és hatalmasabb, mint ahogy el tudod képzelni. Az emberi elme csak egy parányi részét tartalmazza annak, ami te vagy. Olyan ez, mint amikor beledugod az ujjad egy csésze vízbe, hogy megnézd, hideg-e vagy meleg. Egy apró részed teszed csak be a csészébe, de amikor kihúzod az ujjad, már meg is szereztél minden tapasztalatot, amit a víz magában hordozott. Egyetlen testben voltál az elmúlt 48 évben, vagyis még nem volt alkalmad kiteljesedni, átélni és átérezni mérhetetlen tudatod hátramaradt régióit. Ha elég sokáig lógunk itt együtt, idővel elkezdesz emlékezni mindenre. De nincs sok értelme, hogy ezt megtedd két élet között."
"Mégis hányszor születtem akkor újjá ezidáig?
"Ó, sokszor. Sőt, rengetegszer. Megannyi különböző életben" – mondtam. 
"Ezúttal pedig egy kínai parasztlány fogsz lenni Krisztus után 540-ben."
"Várj, mi van?" – dadogtad. "Vissza fogsz küldeni az időben?"
"Hát igen, gyakorlatilag. Az idő, ahogy te ismered, csak a ti univerzumotokban létezik. A dolgok máshogy mennek ott, ahonnan én jövök."
"Honnan jöttél?" – kérdezted.
"Ó, persze" – magyaráztam. "Én is jöttem valahonnan. Máshonnan. És ott még több ilyen is van, mint én. Tudom, hogy szeretnéd tudni, milyen is ott, de őszintén szólva nem értenéd meg."
"Ó" – sóhajtottál kissé kiábrándultan. "De várj csak! Ha különböző helyeken születek újjá az időben, akkor elvileg találkozhatok is magammal egy bizonyos pontban."
"Persze. Ez állandóan megtörténik. Mindkét élet csak a saját élettartamával van tisztában, és ilyenkor természetesen nem is tudjátok, hogy valójában mi történik."
"De akkor mi az értelme az egésznek?"
"Komolyan?" – kérdeztem. "Most komolyan azt akarod tudni, hogy mi az élet értelme? Nem túl általános ez egy kicsit?"
"Hát, elég ésszerű kérdésnek tűnik." – védekeztél.
Ekkor mélyen a szemedbe néztem. "Az Élet Értelme, az ok, amiért létrehoztam ezt az egész univerzumot az, hogy te fejlődhess."
"Úgy érted, az emberiség? Azt szeretnéd, hogy mi fejlődjünk?"
"Nem, csak te! Az egész univerzumot csakis miattad hoztam létre. Minden élettel nősz, fejlődsz és kiteljesedsz, hogy idővel egy nagyobb és magasabb értelem válljon belőled."
"Hogyhogy csak miattam? És mi van a többiekkel?"
"Nincsenek többiek" – feleltem. "Ebben az univerzumban csak te és én vagyunk."
Nagyokat pislogtál rám. "De a többi ember a Földön..."
"Mind te vagy! Azok mind a te különböző inkarnációid."
"Várj! Azt akarod mondani, hogy én vagyok mindenki?"
"Kezded már érteni" – mondtam, miközben elismerően megveregettem a hátad.
"Én lennék minden emberi lény, aki valaha élt?"
"És mindenki, aki valaha élni fog, igen."
"Én volnék Abraham Lincoln?"
"És te vagy John Wilkes Booth is, aki meggyilkolta" – tettem hozzá.
"Én vagyok Hitler?" – kérdezted döbbenten.
"És te vagy az a rengeteg ember is, akiket megölt."
"Én vagyok Jézus?"
"És az összes követője."
Ekkor elhallgattál.
"Minden alkalommal, amikor hibáztatsz valakit, magadat hibáztatod" – mondtam. "Ugyanúgy minden egyes jó cselekedet, amit elkövetsz, olyan, mintha saját magaddal tennéd. Minden egyes örömteli vagy szomorú pillanat, amit valaha megtapasztaltak, vagy a jövőben fognak, azt mind te magad élted át."
Elgondolkodtál egy időre.
"Miért?" – kérdezted. "Mi végre ez az egész?"
"Azért, mert egyszer majd te is olyanná válsz, mint én. Azért, mert te is az vagy, ami én is. Egy vagy te is az én fajomból. A gyermekem vagy."
"Hohó" – szóltál döbbenten. "Azt akarod mondani, hogy én is egy isten volnék?"
"Nem. Még nem. Egyelőre egy magzat vagy. Még növésben vagy. Amikor majd idővel megéltél minden egyes emberi életet, készen fogsz állni, hogy megszüless."
"Szóval az egész univerzum csak egy...
"...egy tojás" – válaszoltam. "És most itt az ideje, hogy továbblépj a következő életedbe."
És utadra engedtelek.

2013. szeptember 12., csütörtök

Bebe: Siempre Me Quedará



Siempre Me Quedará

Cómo decir que me parte en mil
las esquinitas de mis huesos,
que han caído los esquemas de mi vida
ahora que todo era perfecto.
Y algo más que eso,
me sorbiste el seso y me decían del peso
de este cuerpecito mío
que se ha convertío en río.
de este cuerpecito mío
que se ha convertío en río.
Me cuesta abrir los ojos
y lo hago poco a poco,
no sea que aún te encuentre cerca.
Me guardo tu recuerdo
como el mejor secreto,
que dulce fue tenerte dentro.
Hay un trozo de luz
en esta oscuridad
para prestarme calma.
El tiempo todo calma,
la tempestad y la calma,
el tiempo todo calma,
la tempestad y la calma.
Siempre me quedará
la voz suave del mar,
volver a respirar la lluvia que caerá
sobre este cuerpo y mojará
la flor que crece en mi,
y volver a reír
y cada día un instante volver a pensar en ti.
En la voz suave del mar,
en volver a respirar la lluvia que caerá
sobre este cuerpo y mojará
la flor que crece en mi,
y volver a reír
y cada día un instante volver a pensar en ti.
Cómo decir que me parte en mil
las esquinitas de mis huesos,
que han caído los esquemas de mi vida
ahora que todo era perfecto.
Y algo más que eso,
me sorbiste el seso y me decían del peso
de este cuerpecito mío
que se ha convertío en río.
de este cuerpecito mío
que se ha convertío en río.
Siempre me quedará
la voz suave del mar,
volver a respirar la lluvia que caerá
sobre este cuerpo y mojará
la flor que crece en mi,
y volver a reír
y cada día un instante volver a pensar en ti.
En la voz suave del mar,
en volver a respirar la lluvia que caerá
sobre este cuerpo y mojará
la flor que crece en mi,
y volver a reír
y cada día un instante volver a pensar en ti.

Y.T.

2013. április 5., péntek

Azok a fehér tulipánok...


A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
(Csitáry-Hock Tamás)
Van az érzés... Ami másnak nem adható. Csak neki. Aki felébresztette. Ott ülsz az asztalnál, a kávéd lassan kihűl, de te észre sem veszed. Ő figyelmeztet, hogy hideg lesz. De nem számít, nem érdekel. Most nem. Most csak az érdekel, aki veled szemben ül. Amit mond, ahogy mosolyog, ahogy a fejét billenti. Minden apró mozdulatát figyeled, minden szavát lesed, és egyre inkább érzed: közöd van hozzá. Hozzá van közöd. Ezekben a pillanatokban fedezed fel őt, és bár még alig tudsz róla valamit, mégis, a legfontosabbat már tudod: ő az, akivel szívesen vagy együtt.
(Csitáry-Hock Tamás)

2013. március 18., hétfő

Anna

Ha azt gondoltátok eddig, hogy már nem élnek napjainkban királylányok és unikornisok, akkor nagyot tévedtetek!
New Yorkban él egy szőke hajú királykisasszony, szemei olyan kékek mint a tavaszi égbolt, kerek arca pedig olyan piros, mint nagymama kertjében a tulipánok.
Varázserővel is rendelkezik ám. Mosolygós arcával úgy meg tud babonázni, hogy minden búdat,  bánatodat elfelejted s elkezdesz te is mosolyogni.

Anna királykisasszony egy kis palotában él a királyi családdal és legjobb barátjával, aki tudjátok, hogy ki?
Egy unikornis. Azaz egy egyszarvú, de azért nem mondom így, mert ő a legkedvesebb barátját Unikornisnak hívja.

Palotája ablaka egy hatalmas parkra néz, ahol barátjával sokszor sétálnak. Elválaszthatatlanok egymástól. Nem évek, hanem szerintem életek óta együtt vannak.
Hihetetlenül erős szeretet fűzi össze őket, amiből a királykisasszony nem akar kinőni.
Barátját csak az láthatja, aki hisz benne és figyel a királykisasszony rezdüléseire.
Én már láttam párszor. Néha nekem is megmutatkozik. 

Aki nem hiszi, járjon a végére..., azaz New Yorkban a Central Park végében, a tó melletti palota második ablaka...





2013. február 11., hétfő

Via Quadronno ...


Igen, ez az a hely, amire rátaláltam...
Izgalmas, forgalmas és az ember lánya még hírességekkel is találkozhat. Mint például Brooke Shields-el, a második napomon :)
Azt hiszem jó lesz itt :)

http://viaquadronno.com/

2013. január 15., kedd

2013.január 3.

Kaffka Margit

Leánykérés

Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről mentünk haza,
S járt legelül, csuda hallgatagon,
A jegyző úrral Mária hugom.

A férfi szólt az erdő szélinél:
- Hallotta-é, kisasszony, mit beszél
Kettőnkről együtt a falu? - Tudom!
Sietve mondta Mária hugom.

A rozsvetés dűlőjin szólt megint:
- A szóbeszéd igaz lehetne mind,
Ha jönne vélem, - mindig egy úton...
- Igen! - felelte Mária hugom.


Mégegyszer szólt a szérüskert megett:
- Édes kis madaram! Fáradt lehet!
Adja a karját! - S ment hallgatagon,
Hozzásimulva Mária hugom.
1902.

J., leszel-e a feleségem?
Igen!

:)

Többet nem tudok róla írni! Nem lehet leírni :)

2012. december 27., csütörtök

Cloud Atlas (2012)



“Our lives are not our own. We are bound to others, past and present, and by each crime and every kindness, we birth our future.”

“I believe there is another world waiting for us. A better world. And i'll be waiting for you there.” 

“Travel far enough, you meet yourself.”

“Just trying to understand why we keep making the same mistakes... over and over.”

"Our lives and our choices, each encounter, suggest a new potential direction. Yesterday my life was headed in one direction. Today, it is headed in another. Fear, belief, love, phenomena that determined the course of our lives. These forces begin long before we are born and continue long after we perish. Yesterday, I believe I would have never have done what I did today. I feel like something important has happened to me. Is this possible?"

Such a great movie!

2012. december 14., péntek

Change.

"Change, we don't like it, we fear it, but we can't stop it from coming. We either adapt to change or we get left behind. And it hurts to grow, anybody who tells you it doesn't is lying. But here's the truth: the more things change, the more they stay the same. And sometimes change is good. Oh, sometimes change is . . . everything."

(Meredith Grey)




"If there's just one piece of advice I can give you, it's this--when there's something you really want, fight for it, don't give up no matter how hopeless it seems. And when you've lost hope, ask yourself in 10 years from now, you're gonna wish you gave it just one more shot because the best things in life, they don't come free."
(Meredith Grey)

2012. december 4., kedd

A nap gondolata...







A kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket - az megmagyarázhatatlan. 
Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy. 
z (Paulo Coelho) z

2012. november 13., kedd

Szív versus Agy

Nem tudtam, hogy nézzek rá...
Az agyam folyton azt mondogatta, hogy: 'Haragszol Rá, ne akard őt látni!', de a szívemben nem volt semmi düh vagy harag. Csak egy kis szomorúság...
Azt hittem még barátok vagyunk, még felköszöntjük egymást születésnapunkkor és időnként megkérdezzük: 'Hogy vagy?'
De lehet már nem...

"Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban. Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, aszerint, hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halk szavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.(Wass Albert)"

De nem akarom...

Ahogy most írom ezt a bejegyzést, a rádióban a következő dalt játsszák. Semmi sincs véletlenül...
Dire Straits: So far away


2012. augusztus 14., kedd

Tamási Áron: Szülőföldem



"Ott van Farkaslaka.
Az esti fátyolon keresztül csak derengve látszik a torony, de ahogy a száját sötétben is megkapja az ember, olyan pontosan tudom én is, hogy mi hol van ott a derengésben. Valósággal nyűgbe ver valami különös érzés, amelyhez hasonlót soha semmi sem ébresztett bennem, csak a föld, hol ringott a bölcsőm. Nem öröm,
nem fájdalom ez az érzés; nem szárnyalás és nem is megenyhülés. Kehely talán, miben e földi élet levének kivonata van: az a titokzatos, egyetlen ital, melybe a kerek földnek mindenféle fűszere egybefőzetett. Ízében mind ott találod az édes és keserű fűszereket, a mérgezőket és a gyógyítókat, nemkülönben a kábítókat és
józanító fűszereket. Isten s majd szülő nem kérdezte tőlünk, hogy innánk-e belőle, hanem megitattak, mint tehetetlen áldozatokat. S ami éltetett egyfelől, megmérgezett ugyanakkor: s mint testnek és
léleknek legnagyobb szenvedélyét, azóta sem tudjuk leszokni ezt az italt.
Rabjai vagyunk.
És nem tehetünk egyebet: hordjuk ezt az örökös, láthatatlan bilincset, mely egymagában is elegendő volna arra, hogy az ember szabad soha ne lehessen. S még úgy a legjobb, ha megadással hordjuk, és rozsdáit magunk takarítjuk, mert aki lázadva összetöri ezt a kelyhet, a hegyeket teszi egyenlővé a sík földdel,
hogy magának zugot sehol ne találhasson. "

2012. augusztus 10., péntek

Nouvelle Vague - Dance with me



Let's dance little stranger
Show me secret sins
Love can be like bondage
Seduce me once again

Burning like an angel
Who has heaven in reprieve
Burning like the voodoo man
With devils on his sleeve

Won't you dance with me
In my world of fantasy
Won't you dance with me
Ritual fertility

Like an apparition
You don't seem real at all
Like a premonition
Of curses on my soul

The way I want to love you
Well it could be against the law
I've seen you in a thousand minds
You've made the angels fall


Won't you dance with me
In my world of fantasy
Won't you dance with me
Ritual fertility

Come on little stranger
There's only one last dance
Soon the music's over
Let's give it one more chance

Won't you dance with me
In my world of fantasy
Won't you dance with me
Ritual fertility

Take a chance with me
In my world of fantasy
Won't you dance with me
Ritual fertility

2012. augusztus 1., szerda

Július 26 - 26th of July

Július III. hétvégéje - The third weekend of July

A hétvége dala - The weekend's song:


Helyek ...-Places...
 Tordai sóbánya - Turda salt mine

 Medve tó - Bear Lake Sovata
A hétvége íze - The weekend's taste:



Só - Salt :)

A hétvége legfinomabb ebédje - Most tasty lunch:

A hétvége ragyogó felhői - Shiny clouds:



A hétvége templomai - Churches...





Egy lány a hétvégéről - A girl from that weekend :)