Katie Melua: If the lights go out

Pál Zoltán: Mondj igent

Tudnál-e csendesen hozzám bújni,

Esténként kedvesen átölelni,

Hallgatni a madarak énekét,

S megcsodálni a fényt s a naplementét?



Tudnál-e esőben is nevetni,

Egy szúrós fenyőfát megölelni,

Élvezni a pillangók táncát,

S átélni két ember valós nászát?



Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,

Könnyezve sírni az örömtől,

S kitárni felém a szívedet,

hogy megsimogathassam a lelkedet?



Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál...

Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.



Tudnál-e egy szempárból olvasni,

S benne a csillagot meglátni,

Egy érintéseddel átadni,

Mit szavakkal nem tudsz elmondani?



Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,

Alamizsnát, ha kell elfogadni,

Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni,

S a földet ajkaddal érinteni?



Tudnál-e virágot nem letépni,

Színét és illatát megérezni,

Szirmait boldogan megcsókolni,

S beteg állatot megsimogatni?



Mondj igent, s akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál...

Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.



Tudnál-e dalt hallani viharban,

Melegedni szivárvány sugárban,

Meghallani csendben a szív szavát,

S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?



Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek,

Nem sírni akkor, ha elfelednek,

Köszönni, ha nem köszönnek,

S tanulni abból ha megköveznek?



Tudnál e sötétben fényt keresni,

Szavak és tárgyak nélkül szeretni,

Legyőzni izzó tűz parazsát,

Szeretni engem, Istent, és bárki mást?



Mondj igent, s akkor talán, a boldogság egyszer majd rád talál...

Életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.


Judith nálad láttam. Megtetszett s bejegyeztem hozzám is. :)

Giulietta

...ami most foglalkoztat...

színház

Szombat esti program. családdal. barátokkal.

köd...

Két napja köd van. Most, ebben a pillanatban igazán sűrű és fehér.
Rejtelmeket, titkokat, igazságokat takaró köd...
Én szeretem egy kicsit a ködöt. Varázsereje van: a szép világot ha beborítja, sejtelmessé változtatja, a csúf dolgokat pedig megszépíti, eltakarja némiképp rútságukat.
Szomorúság is leszállhat vele, de csend és nyugalom is. Tőlünk függ.
A lenti verset ma találtam, a nap verse számomra :)

Karinthy Gábor: Köd

Az utcán minden szennyet és a házakat
a hónak drága leple föd.
Megyek – cipelve zúgó lázamat
s hollá, fejemre hull a köd!
A köd, a pajkos nagy gyerek
a vén utcákon hempereg,
dalol, dalol s kacag vadul,
szememre és hajamba hull!

Lábam feszül, ma este még megérkezem.
Hová? A jó ég tudja csak.
Zsebembe süpped mind a két kezem.
Hahó, az ember útja vak!
Ó, messze, messze álmodás!
Ó álmodás! Ó álmodás!
Lepkék tűnő lengése. Füst!
Futó ezüst! Futó ezüst!

Szikrázó ajkadig ma este érek el,
mely tőlem messze-messze lett!
Sír-rí a hó, de a köd énekel.
Vigad a vén utcák felett.
Bukfenceket hány, emberek!
Tombol, sikolt és hempereg!
Ujjong a köd s kacag vadul.
Szememre és hajamba hull!

Ágnes Vanilla: Beteg a Föld

Néhány ezer év telt csak el,
Nem volt olyan rég,
Hogy a lejtőn elindult és lassan
Kipusztult a lét.
Napra éj és éjre nap
Már nem jött újra fel,
De nem emlékszem pontosan,
Hogy hol rontottuk el.

Néhány ezer év telt csak el,
És megint borús az ég,
Csak a remény marad,
Hogy utoljára kinyújtja felénk
Segítő kezét.
Ha Te is jössz, hát a csillagunkat
Biztos megismered,
Mert a szervezetét ugyanaz a vírus
Támadta meg.

Kelj fel és ültess virágot,
Szépet, színeset,
Ha utolsóból első lesz
A lelkiismeret.
Készülj fel az új világra,
Mert ha nyílik a köd,
Mindannyian költözünk,
Mert beteg a Föld.

Most nagyot sóhajt a Teremtő,
És jobbra fordul a szél.
Láthatatlan gömbjébe zárt
Utolsó lélegzetén.
Ha része vagy, hát nézz körül,
Talán éppen a körben áll,
Mert néha embernek látszik
Az Isten is, ha köztünk jár.

Kelj fel és ültess virágot,
Szépet, színeset,
Ha utolsóból első lesz
A lelkiismeret.
Készülj fel az új világra,
Mert ha nyílik a köd,
Mindannyian költözünk,
Mert beteg a Föld.

Kelj fel és ültess virágot,
Szépet, színeset,
Hangosabban sírnak mától már
A sebhelyek.
Készülj fel az új világra,
És ha nyílik a kör,
Hangosabban énekelj,
Mert beteg a Föld.


Milyen igaz!

Új év, új álmok, új megvalósítások

Hiszek benne, hogy úgy fogom szemlélni ezt az új évet, mintha a következő 365 nap most peregne le először a szemem előtt - meglepetéssel és csodával fogom nézni a körülöttem lévőket, örömmel fedezve fel, hogy mellettem vannak, s megosztozunk a szeretet nevű valamin, amiről ugyan sokat beszélünk, de kevésbé értjük.
(Paulo Coelho)


A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet.
(Grace klinika)

Ez egy olyan év, amiben igazán tenni, bizonyítani, álmokat megvalósítani kell.
De tudom, hogy mindent lehet. Ha eddig hittem volna, hogy ha van egy álmom és eleget gondolok rá és eléggé hiszek benne, az megvalósul, akkor eddig már sokkal több mindenem lenne. Még most sem késő! Most már tudom, hogy kell csinálni. AKARNI KELL! és akkor teljesül.

Kívánom álmaitok beteljesülését az új évben!