"Nemcsak a hajam, engem is szétszórt ma a szél..." (H.J)

"Nemcsak a hajam, engem is szétszórt ma a szél..." (H.J)

Ha elindul a szél, nagyon sokszor vihar kerekedik. Egyszer csak a kis felhőket gyűjti össze, aztán erőre kapva minden nagy, fekete felhőt összegyűjt. Megharagszanak ezért a felhők és haragjukban erősen áztatni kezdik a földet. Megállíthatatlanul öntik ki haragjuk nedvét. Pedig nem is a földre haragszanak, hanem a szélre. Arra a szélre, aki össze-vissza fújta őket. Azt szoktuk ilyenkor mondani, hogy háborog az ég, és háborog az ember is az ég alatt.
Ezt nagyon jól tudjuk tenni...bocsánat...tudom tenni.
Háborogni olyan dolgokért, amit az én igazamnak, az én valóságomnak hiszek.
És rendíthetetlenül hinni tovább benne.

Szél kerekedett a napokban. Gonosz szél...Észrevétlenül... Kis fuvallatként kezdte, aztán az éjjel viharrá változott. Szétszórta hajam, akaratom, érzelmeim, örömeim, lelkesedéseim...a dac és a makacsság maradt meg, úgy látszik ezek erősebbek voltak a szélnél is. Megmaradtak.

Azt hiszem ezek távol tartásában csak a Nap segíthet. A szél nem fújta el, de a Nap majd felszárítja a mérgüket. És akkor visszakapok mindent, amit a szél elfújt.

A szelet is le lehet győzni. A gonosz szelet.
Bármikor.

Adele: Cold shoulder

You say it's all in my head
And the things I think just don't make sense
So where you been then? Don't go all coy
Don't turn it round on me like it's my fault
See I can see that look in your eyes
The one that shoots me each and every time
you know i know just how you feel 'cause honey I'm startin' to feel that way to when you

grace me with your cold shoulder
Whenever you look at me I wish I was her
You shower me with words made of knives
Whenever you look at me I wish I was her

These days when I see you
You make it look like I'm see-through
Do tell me why you waste our time
When your heart ain't in it, and you're not satisfied
You know I know just how you feel
I'm starting to find myself feeling that way too

When you grace me with your cold shoulder
Whenever you look at me I wish I was her
You shower me with words made of knives
Find More lyrics at www.sweetslyrics.com
Whenever you look at me I wish I was her

Time and time again, I play the role of fool
(Just for you)
Even in the daylight when you think that
(I don't see you)
Try to look for things I hear but our eyes never find
'Though I do know how you play

You grace me with your cold shoulder
Whenever you look at me I wish I was her
You shower me with words made of knives
Whenever you look at me I wish I was her

You grace me with your cold shoulder
Whenever you look at me I wish I was her
You shower me with words made of knives
Whenever you look at me I wish I was her

Bride. Bridesmaid.

A nyáron férjhez fog menni az egyik barátnőm. Az egyetemen ismertem meg és 4 év alatt elválaszthatatlanok voltunk: ő, én és még egy lány.
Azóta már sok idő eltelt. Mindhármunk sokat változott, másabb a barátságunk is, kevesebb az eltöltött idő is, kevesebb a megosztott élmény, kevesebb a csajos beszélgetés. De most itt van, itt lesz egy nagyon fontos nap az életéből, amikor én is, mi is, szívvel-lélekkel ott akarunk lenni, segíteni, széppé tenni a napot, ami felejthetetlen kell legyen.
Ha ő boldog és boldog lesz, akkor én is az leszek és azt kívánom, hogy ez a lépés az egyik legkedvesebb emléke legyen élete során.

Ott leszünk vele. Koszorúslányként akartunk mellette állni, de úgy döntött, hogy nem lesznek koszorúslányai. Érdekes, hogy egy ember életében, hogy átértékelődnek a dolgok.
Nagy dolgokat ígérgetünk egymásnak és alig telik el pár év és elfelejtkezünk, mintha nem is mi mondtuk volna, mintha nem is mi lettünk volna.
Mindannyiunkkal előfordul ez...szerintem...
Annak kellemetlen, aki tisztán emlékszik az ígéretre, a szép szavakra, aki rájön, hogy már nem úgy vannak a dolgok, mint régen voltak... és próbáljuk visszahozni, de vannak pillanatok, érzések, élmények, amiket nem lehet visszahozni.

Fontos megfogadni a következőt:
Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek. Ennyi az egész.

Így sokkal könnyebb...

Biedermeier bútorok

Bővült az ismerőseim köre egy családdal. Rövid idő alatt sok mindent láttam már, hallottam már tőlük. Örvendek, hogy rájuk találtam.

Csodás házuk van, régi Biedermeier bútorok, zongora, szép festmények.

Tetszenek az antik dolgok, a másságuk, a szépségük lenyűgöz.

Biedermeier hálószoba


Biedermeier nappali

Ige

Lukács evangéliuma 10,38-42
„Mária leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. … Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen! Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”

A Márta nevet behelyettesítheti mindenki a sajátjával időnként. Meg kellene fogadni a tanácsot... leülni és hallgatni. Mert sokszor ez a jó rész...

Two bare feet

Ha a pénteki Jazzre gondolok, ez a dal jut eszembe.
Néha nem lehet abbahagyni a táncot.

Halál

Nem is ismertem őt. Azt sem tudtam, hogy néz ki, csak a hozzám közel álló emberek meséltek róla. Annyit tudtam, hogy érdekes személyiség, sok mindent elért az életben, sokat szeret aludni, sokat késett az esküvőjéről és csodálatos neve van.
A 2010-es Segítő Konferencián esélyem lett volna megismerni őt, de a műhelymunka témája nem fogott annyira meg, hogy mellette döntsek. Halálról (is) szólt...
Távol állt tőlem a téma és nem is szerettem volna közel érezni.

Nem ismertem. Mégis nagyon elszomorított a halálhíre...
Annyira rövid ez az élet. Annyi mindent kellene tenni, sokkal jobban kellene élni, sokkal jobban kellene szeretni, sokkal többet kellene pihenni, kevesebbet szaladni, többet olvasni, sokat kacagni, sokat érezni a Napot, a szelet, az esőcseppeket, sok tavaszt megérni, sok magnóliát látni, világot látni, sokat utazni, sok finomat enni, sok szép ruhát vásárolni, sok időt tölteni barátokkal, egészségesnek lenni és boldognak lenni, felhőtlenül boldognak lenni.



'Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz.'
(Platón)

'Amikor így a halált látja maga előtt az ember, minden istenhitét elveszíti. Önkéntelenül elkezd töprengeni rajta, hogy hát: Mik vagyunk, és mi ez a mi életünk? Mit jelent ez a világ az örökké keringő bolygóival, őrülten száguldó vonataival, mit ér ez a nagy hűhó és lárma (...)? Hiúságok hiúsága, üres buborék...'
(Sólem Áléchem)


'Az élet és a halál olyan kiszámíthatatlanok. Olyan közel vannak egymáshoz. Csak pillanatról pillanatra élünk, és soha nem tudhatjuk, melyikünk fogja legközelebb elhagyni ezt az árnyékvilágot.'
(Richelle Mead)