Spend some time this weekend on home improvement; improve your attitude toward your family.
(Bo Bennett)
2012. szeptember 29., szombat
Tompa Mihály – A vándor könyvébe
Kit változó kép csalogat tovább,
S nagy messze földek tájain ragad,
Ki jársz hullámon, havas bérceken:
Megáldja Isten! Vándor, utadat!
Eszedbe jusson, ha a vágy veled
Egy helyről másra nyugtalan siet:
Egész világé hogy mégsem lehetsz,
Egész világ nem lehet a tied!
S hogy lelked egykor lész fáradt madár,
Előtte fény s zaj: fárasztó, unott;
A zajgó körből nyugalomba vágy,
Óhajtván csak egy bizalmas zugot.
Azért hatalmas, nagy népek között,
El ne felejtsd hazád és nemzeted!
Míg a világ azoknak birtoka:
Ennek mindene az, ha szereted!
Tekintsd meg a nagyok sírszobrait,
De őseidnek hamvát ne feledd...
Ne, a fényes, dús paloták miatt:
Az egyszerű kis szalmafedelet!
Előtte fény s zaj: fárasztó, unott;
A zajgó körből nyugalomba vágy,
Óhajtván csak egy bizalmas zugot.
Azért hatalmas, nagy népek között,
El ne felejtsd hazád és nemzeted!
Míg a világ azoknak birtoka:
Ennek mindene az, ha szereted!
Tekintsd meg a nagyok sírszobrait,
De őseidnek hamvát ne feledd...
Ne, a fényes, dús paloták miatt:
Az egyszerű kis szalmafedelet!
2012. szeptember 20., csütörtök
Nyár végi találkozás
Újra találkoztunk.
Nem is tudom, miért nem került eddig még blogbejegyzés erről a momentumról.
Pedig fontos volt.
Olyan sok érdekes pillanat, aminek nem szabad elvesznie:
rég nem látott emberekkel való találkozás,
a Teleki Tékában szervezett csodálatos műsor meghallgatása,
a Kővirág együttes zenésített versei,
a régi osztályteremben tartott oszi óra izgalmas pillanata,
az az érzés, hogy az osztályterem sokkal kisebb, mint pár évvel ezelőtt,
a régi helyeink elfoglalása, az élmények megosztása,
az udvaron az a viccesebb hangulat, amit mindig meg tud teremteni egy-két ember az osztályból,
az after party :)
a tánc, azokkal a jól ismert emberekkel, akik mindig fontosak lesznek,
az éjszakába nyúló beszélgetések,
a hiányzók elemlegetése,
a nosztalgiázás...
találkozunk... azt hiszem télen :)
FARKAS ÁRPÁD: A HÉT TÖRPE
Egymásra rakva
virágok, kések;
megyek az ősznek,
megyek a télnek.
Félholtra álmodott,
őrizett jonhom
késeknek érzem
virágnak mondom.
Semmiből építnem,
mértékkel hinnem –
hét törpe éber
az idegeimben.
Ácsolják mosolyom,
düheim pányván,
szikrázik szívemben
hét pici csákány.
Sebaj, ha kitetszik:
göcög az ének,
foga fehérje
Hófehérkének...
Kimarjult szemmel
ne kéne látnom
kincsekkel való
elároklásom!
Dolgos tüdőmet
többel, jobbal,
szálló madarat
sippal, dobbal,
késeket virágok,
virágot a kések...
Megyek az ősznek,
megyek a télnek.
(1980)
Címkék:
Belső utam,
Harmónia,
Nyár,
Ősz,
Szép napok,
Ünnepek,
Világ
2012. szeptember 13., csütörtök
Colombiana
félelem
halál
gyűlölet
bosszú
halál
It’s everywhere I look
From Las Vegas to right here
Under your dresser
Right by your ear
It's creeping in sweetly
It's definitely here
There's nothing more deadly
Than slow growing fear
Life was full and fruitful
And you could take a real bite
The juice poring well over
Your skins delight
But the shadow it grows
And takes the depth away
Leaving broken down pieces
To this priceless ballet
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
Did we build all those bridges
To watch them thin down to dust
Or blow them voluntarily
Out of constant trust
The clock is ticking its last couple of tocks
And there won’t be a party with weathering frocks
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
Heading deeper down
We're sliding without noticing
Our own decline
Heading deeper down
We're hanging onto
Sweet nothings left behind
Deeper down
We're all going down
Down deeper down, yeah
We are all plunging straight towards our own decline
Without noticing
We slide
Down
Deeper down
The shadow grows without ever slowing down
We are heading straight
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
The fainter we go
Into the fade out line
The shallower it grows
The shallower it grows
2012. szeptember 7., péntek
Szeptember...
Wass Albert: Szívpalota titka
Minden szívnek van egy csodakertje,
A kert közepén van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.
A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába
s a tavaszodba belehegedűl.
Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe, mintha ezer kés hasítana:
zokog, zokog a csontvázembered).
Idegen szemektől kacagással véded,
Jaj csak meg nem lássák: drágább, mint a kincs !
Mások palotáit irigykedve nézed:
Neki nincs ! Neki nincs !
Pedig:
Minden szívnek van egy csodakertje,
S minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
Minden palotában egy fekete szoba.
Minden szívnek van egy csodakertje,
A kert közepén van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.
A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába
s a tavaszodba belehegedűl.
Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe, mintha ezer kés hasítana:
zokog, zokog a csontvázembered).
Idegen szemektől kacagással véded,
Jaj csak meg nem lássák: drágább, mint a kincs !
Mások palotáit irigykedve nézed:
Neki nincs ! Neki nincs !
Pedig:
Minden szívnek van egy csodakertje,
S minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
Minden palotában egy fekete szoba.
Címkék:
Belső utam,
Ősz,
Útmutatók,
Vers
2012. szeptember 6., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)