2015. június 29., hétfő

László Noémi: Fél lábon


Ki gondolná: a sors csupa
szimpla sztori.
Hogyan kell magunktól magunk
megfosztani.
Hogyan kell fél lábon
guggolni le.
Megedzeni az ént, aztán
bírni vele.
Ki gondolná: az út csupa
ihaj-csuhaj.
Fejünkről hogy csorog alá
a vaj.
Vállunkra hogy nehezedik
csak ami nincs.
Hogyan görbül, pattog, törik
a vad gerinc.
Ki gondolná: a lég csupa
szárnycsattogás.
A benne-lét meg átmeneti
bérlakás.
Hogyan kell ebből átmenteni -
jaj, de mit?
Vagy egyszerűen
megölelni valakit?

Június előtt... április



"Feküdj hanyatt, egyszer élünk
Erről többet nem beszélünk.

Körbe-körbe, egyre feljebb
Veled menni vagy elengedni
Szép az arcod, szép a ráncod,
Szép az élet nézd, hogy táncol..."